Coming soon

Következő túra: Nagyerdei séta, Téli tábor - Dinnyés

2010. október 9., szombat

Itt készült - Az Egri csillagok





Indulás: 2010. október.9 szombat reggel, 9.15 Árpád-híd busz állomás
Táv: 12km
Érkezés: 9.45 Pilisborosjenő, Újtelep állomás
Tervezett geoládák: GC1000 (nem gyógyult meg), GCeger (lebetegedett)

Nos igen. Ez a túra is lezajlott. Hamarosan már külön buszt kell rendelnem, annyian voltunk. 8-an. Peti és kedvese Réka, Hajni és párja Feri, Andi, és az Antal család 3 tagja, Gabi, Berci és jómagam. Milyen unalmas lenne a kirándulás, ha minden a tervek szerint alakulna. Ennek jegyében sikeresen 1 megállóval előbb szállítottam le a bandát a buszról. Meg is alapoztam a közhangulatot, rögtön kértek, csak az Őrmestert ne vegyem elő. Elővettem, és megkezdte a navigációt. Már a falu határában barátkoztunk a lovacskákkal, és egy fekete szamárral, amikor megcsörrent telefonom,és mondta apu, hogy jön ő is. Ám csak később futottunk össze, amikor a Teve-sziklánál jártunk. Na de mindent csak sorjában. A lovacskák után a kálváriát néztük meg. Ízlésesen faragott képeken mutatták be Krisztus útját egészen a temetéséig, majd a menetet három kereszt zárta. Érezhető volt, hogy a Pilisben nagy arányú a német ajkú lakosság, a kálvária köszöntő felirata is németül volt felvésve. A keresztek mellől szép kilátás nyílt a nap egyik célpontjára a Kis-kevélyre innen (PANORÁMA) messziről tényleg azt mondtuk rá, hogy kis. A kálvária után már a Teveszikla következett (PANORÁMA), egy kis barlanggal megspékelve. Megmásztunk,bemásztunk, kimásztunk, felmásztunk, lemásztunk, szóval minden létező sziklát és üreget jó alaposan megvizsgáltunk, és kigyönyörködtük benne magunkat. Idő közben apu is csatlakozott hozzánk Bertalannal a kutyánkkal,így teljes létszámúra duzzadt a csapat. A sziklákat éppen hogy elhagyva sikítást hallottunk, azt hittük valaki a mélybe zuhant, ezért visszasiettünk a helyszínre, ahol kiderült, csupán egy kutya került túl messze a gazdájától, ez okozta a riadalmat. Következő célpontunk az Egri csillagok forgatási helyszíne volt. (PANORÁMA) Arról azonban nem volt szó, hogy a török seregek létszámát messze túlhaladó turista-áradat vár bennünket. Nem is időztünk ott sokat, épp csak annyit, hogy megegyük Hajniék csokis-chilis kekszét (nyami nyami finom volt) és már indultunk is tovább. A helyi geoládát sem kerestük meg, úgy is azt írták róla, hogy eltűnt. Következett a függő híd, illetve előtte egy hajtű kanyar, ami rendesen feladta a leckét az őrmesternek, és csak pár perces keresgélés után találtunk rá a helyes ösvényre. A híd jó állapotban volt, bár ez csapatunk ijedősebb tagjait nem vigasztalta, amikor merő véletlenségből himbálózni kezdett az acél szerkezet. Talán lefutottak volna róla, ha a másik vége piszok módon, csípőig érő kapuval el nem lett volna torlaszolva. És ez még nem minden...le is lakatolta valaki. Végül is mindegy, mert utunk nem vezetett át a hídon. Mentünk tovább a magunk útján, ami "Belépni tilos, baleset veszély" táblákkal volt díszítve. Nem értem miért, nemvolt ott semmi veszélyes. Némileg emelkedősebb lett az út és eddig mosolygós, folyton csicsergő túratársaim komorabbá váltak, hangjuk is elmaradozott. A nedves-sáros emelkedőn csúszkálva értünk el a Mackó-barlanghoz, ahol megpihentünk. Némi fotózás, evés, kutyaetetés után indultunk volna tovább ám a barátaim gaz lázadókká váltak, hogy ők márpedig egy nyugisabb úton akarnak menni,mert a gigantikus sziklák, sárlavinák, és a magas légköri alacsony oxigénszint nem tesz jót nekik. Így hát megkerültük a Kis-kevélyt, és már épp lemondtam volna a csúcs meghódításáról, amikor még is sikerült rávenni őket (PANORÁMA). Itt is pihentünk egyet, sütkéreztünk a nap fényében, majd folytattuk utunkat a Nagy-Kevély felé. Ez már kényszer helyzet volt, hiszen vagy egy kis emelkedő, vagy meg kell kerülni az egész hegyet. Bölcs dönts volt a gerincen menni, a kilátás pazar volt. Már épp egy újabb lázadást éreztem a levegőben, amikor az út szerencsére végérvényesen lejteni kezdett, majd rövidesen visszaértünk Pilisborosjenőre. Hirtelen arra eszméltünk, hogy vége a túrának. A település utcácskáin még vagy egy kilométert bolyongtunk,mire a buszmegállóra találtunk, majd felszálltunk a buszra (apu kocsival indult haza) és irány Budapest. Kis pihenés után már kérdezgettek, mikor, merre lesz a következő túra. Ezek szerint nem lehetett olyan szörnyű. :) De várom a véleményeket Kommentbe!
Adatok a GPS-be: TRACK


Képek:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése